bódog karit!

hallgassátok szeretettel ezt a remekművet:

mindenki egyen és igyon amennyit csak bír!!!
ettől szép a karácsony!
mdfk

csuka művek

kurva rövid és gyors leszek.
7végi rapid délutáni peca városi szakasz. lee, jános, buborék, meg én. meleg váltásban. (a meleget kérem nem félreértelmezni)
agyonpergetett szakasz, naponta 4-5 ember végigdarálja a vizet. tavasz óta nem volt értelmes víz ezen a szakaszon, szóval megúszta eddig ez a kroki.
no de az évek meg a rutin a haltalanság felett is győzedelmeskedik:

büszkeségünk, janosunk a majdnem 70-essel

ööööő

köszönöm anyámnak, apámnak, testvéreimnek...

ez egy baromság! (no jó! a többi is az lesz!)

köszönöm inkább nagyapámnak, aki 6 évesen az első körös botomat tokoz orsóval kombózva elindított a lejtőn!

köszönöm a felségemnek, aki nem csap agyon, ha őzszőrt kell söprögetnie légykötés után!

köszönöm a zagyvának, és a tiszának!

köszönöm levinek, akit igaz több mint 20 éve ismerek, de csak 3 éve részese igazán az életemnek!

köszönöm jánosunknak, aki jó nebuló módjára issza szavaim és még több ismeretre sarkall!

köszönöm fruttának, aki jó humorával és nem kevés tudásával színesebbé teszi az életem!

köszönöm bubunak, akit lassan levi segítségével és egy "kis" sikerélménnyel át tudtunk csábítani a sötét oldalra!

nagyon sok köszönöm van még... szlevi, kájli, eti, földi... (bocs mindenkitől aki kimaradt)

szal az ömlengést és a köszönömöket félretéve, megtisztelő mindez. megtisztelő, hogy egy ilyen csapatban horgászatok, ilyen vizeken. 

mikor elkezdtem, megfogadtam, hogy felvésem minden pecánkat. most jelzem, hogy ez elmaradt. gyönyörű órákat tölthettem a vízen. szebbeket, mint mikor ülve pecáztam.
nagy szerelem számomra ez!

a legyezés!
legyen az klasszikus, vagy sem.

jah, és hogy mi az apropója mindezen bejegyzésnek? mielőtt posthumus legyessé avatnátok, nem akarom abbahagyni.
a megtisztelő díjat szeretném ezen rövid szösszenetben megköszönni, amit pupa alapított, atyafi adományozott nekem és egy másik nagyszerű pergető oldalnak. (steveolson-nak)

folyik a nyál a monitoron. nem kicsit! de nagyon!

meghatódtam! s talán nem is érdemlem ezt a kitüntetést!

levezetésképp talán olvassátok el kedvenc bejegyzésem: (minden pér sokkot kapott) 

tényleg a kedvencem, (nem a halak mennyisége miatt)!

ui: úgysem fogok nagy betűket használni!

mdfk!

Nescafé peca a Ribniken

Joci szólt a múlt héten, hogy le kellene zárnunk a szezont egy jó pecával, mondjuk Boszniában a Ribniken. Kis családi egyeztetést követően elfogadtam a meghívást.
Ahogy lenni szokott előző nap még estig volt munkám, szóval mind a készülés, mind a légykötés kicsit nehezen jött össze- mintha lemaradtam volna a moziban a reklámokról és a híradóról- úgy vágtam neki hajnal kettőkor az indulásnak.

paprikás lisztben sült jászkeszeg

-végy egy termetes jászkeszeget ((keresd a zagyván azokat a helyeket, ahol a vízben (a partoz közel) a sáscsomók között (mögött) mozognak a halak. finoman prezentálj 12-14-es előkén, 10-12-es méretű kívánt szárazlegyet, (elk hair caddis, adams, stimulator) majd a tolóhullámot követő szedésre határozottan, de ne erősen vágj be! vigyázz!!! a nagyobb példányok észrevétlenül szippantják le általában a legyet!))
a recept további részét egyesületi szinten ellenezzük!!!

Újra Zagyva...

Szombat délután.A családlátogatás letudva.Pecázni kellene, de hol, merre? Felhívom Fecót, régen találkoztunk. Mázlim van.

valamit visz a víz!

 15-ös hullafoltos busa

 őzbak

letartóztatott bébibalin

és még mindent nem is fotóztam le:)

mdfk

két nap tömény tisza

nem ismerem a tiszát! azt mondom "sokat" járok, de nem igaz. igazán abszolút gőzöm sincs a folyóról. ennek bizonyításához elég volt 2 szűk napot lenn töltenem.

csónakkal indultunk vasárnap reggel szolnokról. a cél, tiszaroff és tiszabura közötti szakasz meghorgászása volt. a táborban ahová indultunk 4-5 ember lesz. én vagyok csak fanatik legyező. sándor úgy fog mutogatni majd, mint az utolsó erszényes farkast :)

az út gyönyörű. láttam a tisza egyik legnagyobb vermelőhelyét, amit szerencsére már keményen védnek, mivel az orvhorgászok kedvelt vadászterülete volt. olyan örvényes leszakadt partokat, amit csak csónakból lát az ember. igazi burványló mély vizeket, végeláthatatlan dzsungelt a parton, ahová talán még ember nem tette a lábát. barátaim, akik már 10 éve minden nyáron lenn töltenek egy rövid hetet esküsznek erre a helyre. itt van például a tisza egyik "legnagyobb" (kisebb mint 90 fokos) hajtűkanyara, ami kisvíznél olyat produkál, amit ritkán lát az ember (sajna én nem láthattam, mivel legalább 2 méter plusz volt a folyón). a víz olyan szinten épít a belső íven, hogy a tisza háromnegyedét egy jó 500 méteren át egy óriási homokpad uralja. igy a folyó egy kisebb mederbe kényszerül. sajfoki kanyarnak hívják. állítólag mikor épp csak átcsusszan felette a fél méteres víz balinok hada hajtja rajta a küszöket.

úton a semmi közepén

Dzsungel harc azaz Rambó hal meg utoljára

Már egy hete tervezgetem, hogy felfedezem a Zagyva felső részét. Vasárnap reggel fél 8 környékén
értem ki Petőfibánya környékére, a vízpartra. Jópáran lógattak a parton fenekezős és spiccbotos
kézségekkel. Mivel még életemben nem jártam errefelé, érdeklődtem a sporiknál van-e kapás és
milyen halacskákat fogdosnak. A fogadtatás meglepően kellemes és normális volt (sok helyen nem
ezzel találkozik az ember sajnos). A víz szinte mindenhol gázolható, 1.5m-nél mélyebb gödrök nem
nagyon vannak és van hal bőven a vízben. Főként domolykót és keszegféléket fognak.

Valahol messze-messze odafenn…

Mivel az utóbbi időben a Tarna alsó szakaszán gyakorlatilag csak kiscsukát lehet fogni, illetve ha az embernek szerencséje van akkor fog egy-két kiscsukát, vagy felköt egy 18-as cdc-t és azzal esetleg fog kiscsukát (mert, hogy erre is volt már példa), úgy döntöttem, hogy kicsit fennebb kellene menni,  hogy kezeljem a csukaundoromat.

Így hát ma tizenegy óra magasságában elindultam és meg sem álltam Parádfürdőig. Némi sikeres gombászás után (legalább 2 kg rókagombát, és egy csomó keserűgombát sikerült szedni némi vargánya kíséretében), összeszereltem a kis drága üvegszálasomat, zsebre tettem a mikro nimfás, és a cdc-s dobozomat, egy adag 0.8-as tipettel és nekiláttam vallatni a Parádi-Tarnát.

Első ránézésre sokat nem ígért a víz, alig csordogált valami benne, pici pool-ok, kis zúgók nagy kövek között. Egy fél óra után találtam egy fa tövében egy mélyebb szakaszt. Második dobásra a 18-as red tag cdc-t leszippantotta valami. Akasztok, a kettes üveg görbül kegyetlenül, és pár perc múlva már fotóztam a bő 30-as domit.  Innentől nem volt megállás szépen jöttek egymás után a jószágok, ugyan nem túl nagyok de ekkora vízből ne várjon csodát az ember. Később elkezdett szemerkélni az eső, erre való tekintettel nimfára váltottam, de ez igazából nem befolyásolta a sikert, a vörös fejű P.T.N.-et ették mind a cukrot továbbra is.

Summa-summárum: kimondottan élmény gazdag kispatakos peca volt, és végre kezeltem valamennyire a csukaundorom…

Néhány szösszenet:

az etalon

rég volt! tán igaz sem volt...
szeretnék a figyelmetekbe ajánlani egy nagyszerű legyes blogot, ami sajnos lassan a múlt ködébe vész. a mai napig olvasgatom, bár nem történt rajta változás évek óta. nekem ez volt, és mindig is ez lesz az etalon. hisz rólunk, alföldi legyesekről szól! talán wader nagyúr egyszer ráértében töltöget rá valamit ;) (remélem)

halvadászok

mada

kivirágoztunk

bár nem annyira mint kellett volna, de hát ez van. a természetet nem befolyásolhatjuk horgász-kényünkre kedvünkre.
lezajlott, vége! gyönyörű volt!
összefoglalván: 5 estét töltöttem a vízparton. ebből a szombati napon volt rajzásnak nevezhető népi megmozdulás, a többi napok inkább próbarepülések voltak.
szépen estek azért szép halak. 50-es jász, 60-as balin, vérgardák tömkelege...
igazán nincs miért panaszkodnunk. azért kicsit átértékeltük legyeinket, stratégiánkat. jövőre talán okosabbak leszünk :)
de beszéljenek inkább a képek:

héttől-nyolcig

tegnap halott volt a víz vihar után, de nem a felszín alatt. még jó hogy vittem a süllyedő zsinegem. minden balin vízközt nyomult. rengeteg kapásom volt. szerintem szar a horgom, bizonyos vagyok benne.
ismét felfedeztem magamnak a tavalyi zúgóim. jött még garda, kissütyi, nameg természetesen megint lemaradt egy szebbecske süllő. jánosunk bezzeg megfogta az ő királylányát.

az "álomóra" képekben...

a zégággyon benneteket: mdfk

egy jó balinozás története...

ma életem egyik legnagyobb pecáján vagyok túl, és nem kellett hatszáz kilométert utaznom érte. három szép darab volt meg bő 3 óra alatt és elment egy 70 feletti akkora háttal mint swarchenegger. óhhh a bánat!
rengeteg a mellévágás, sok elment, iszonyat akciók voltak. filmbe illők...
 forrt a víz. még mindig király a három centis wwb továbbfejlesztett piros kristály zsenília fejjel.
jah, és ma leesett a sodrósban a dobom az orsóról. szétbaszott az ideg. alig bírtam visszaszerezni.

szép nap volt. sose megyek így kűfődre! zagyvaaaa forevör!!!
...

mdfk

a lejtőn nincs megállás

már nem él annyira a zagyva, de bejön a súlyozatlan fehér kispunci...

most már tessék mosolyogni!!!

:D

akinek bejött az élet...

már harapni is tud, és idegesít a balinjaival.

no ki ő?

péntek, szombat, vasárnap...

a zúristen adta, hogy mindhárom nap meglengethettem. a botom. a legyezőset.

péntek: tisza. torkolat. frekventált szétpergetett hely, de a pergetők sem fogtak igazán. süllőzni próbáltunk. de a balinok felrobbantották a vizet. én kibányásztam két kicsit. volt két balinakcióm és két kis süttyőm. jánosunk rámpirított egy szebb macskaszeművel. 22h, go home. papírok vagyunk!

szombat: családi pecanap. kicsik és nagyok. összefutottunk fecóval is. nem tudok szabadulni a süllőktől. délután is azt fogtam. a balinok felrobbantották ismét a vizet. jánosunk kettőt is fogott. én bosszankodtam. ívnak a snecik. dugás után hullán kóvályognak a szélvízben.

vasárnap: ismét családi... zagyva,  hidegfront, szél, csepergő eső. a hajam még mindig tökéletes. a fácántelep alatt kezdünk, de halott a víz. átmegyünk a paraszthídhoz. ott már van mozgás. sok az akció, sok a rontott kapás. kijön két szebb alföldi pisztráng. fecónak külön köszönet a tippért. bejött a 3 centis wwb. no meg jánosnak a punci :D (mondjuk az neki mindig bejött)

rájöttem, hogy a jóisten azért teremtette a balint, hogy a jó legyezőhorgászokat az őrületbe kergesse.

jövő héten tisza...


mdfk

Az első jászok idén…

Március elején előre megfontolt szándékú jászozást terveztem. Gyönyörű napos idő,
mérsékelt szél és valamivel 10 °C feletti hőmérséklet volt. Amikor megláttam a vizet, kicsit
csalódtam, ugyanis a sok csapadékmentes idő ellenére magas vízállás fogadott. Az opálos
vízben semmi hal jelenlétére utaló jelet nem találtam. „Na de nehogy már ilyen könnyen
feladjam!” Elkezdtem vallatni az elöntött gátlábat, hátha a halak kihúzódtak a melegedő
vízbe. Hát nem! Sehol semmi! Egy óra lóbálás után felmentem a hídra és megnéztem a
Zagyvát felülről. Megvagytok!!! A meder és egy bedőlt fa által létrehozott pangó rész határán
megleltem a jászokat, nem kapitálisok, de jászok. Ismét be a vízbe. Jó hosszú dobásokkal
kínáltam nekik az egyik legújabb nedves legyemet, Bibio variánst. Kicsit feléjük dobva
vízközt rontottak rá mohón. Összesen négyet fogtam. Szép egészséges jászok voltak, remélem
nagyra nőnek.

A tuti légy receptje:

Bibio variáns

Hozzávalók:

TMC 3761 14-es nedves légy horog
Fekete tyúknyúzat
Fekete nyúlszőr dubbing
Piros dubbing
Natúr vadkacsa toll (Mallard)
Fekete cérna
Réz drót


1. lépés: Alapkötés
2. lépés: Pár szál kacsa tollat bekötünk faroknak

3. lépés: Bekötjük a réz drótot

4. lépés: a fekete és piros dubbingból kialakítjuk a testet.

5. lépés: Bekötjük a nyak tollat…

6. lépés: A tollat hátrafelé palmer-szerűen feltekerjük és a dróttal visszafele tekerve rögzítjük

7. lépés: Bekötünk szakállnak egy keveset a kacsatollból. Egy másik tollnak kivágjuk a végét…

8. lépés: … majd bekötjük felülre…

Utána előre fele húzva kialakítjuk a szárnyat. Elkészítjük a légy fejét, elkötjük és végül lakkozzuk. Kész!

Fecó

puncilégy műszőrméből

a clouserek, deceiverek nem jöttek be a tiszán.
volt tegnap nálam egy tavaly készült szörnyeteg. sajna túl kicsi volt rajta a horog. két süttyő ment el miatta. de csak erre volt kapásom.
túl sokáig igaz nem erőltettük, tízkor már a jól megérdemelt söröm szürcsölgettem.
de kötöttem a cuccból hatot. ismételt teszt a jövő héten...

no akkor a szerintem tuti recept:

- végy egy 1/0-ás horgot (nekem ez volt itthon, de talán kisebb is elég.)
- ólmozd alá ízlés (sodrás vízmélység) szerint. én nyomtam rá rendesen
- vedd elő lányod farsangi cicajelmezének farokmaradékát és nyesd fel 2 mm-es csíkokra.
- köss be pár szál krisztálflest a farok hosszának megfelelően.
- tekerd fel a "párducszőrt". vigyázz, hogy mindig hátra álljanak a szálak!
- ragassz szemet (ha akarsz)
- fésüld és vágd fazonra (:D) a horgot takaró alsó részt.

gyönyörűen mozog!


have fun!!!

téli hópárducműbunda

felcsíkozva

a végerdmény

mdfaka

küsz (filmajánló)

süllő a sártengerből

nekem mindig is távoli univerzum volt ez a hal. mint a balin, csuka... minden ragadozó.
tudva lévő (ha nem akkor jelzem) sosem pergettem. keszeget fogtam és élveztem. aztán jött az a fránya legyezés.
a 7 vége adta lehetőségeket és a múltkori véletlen süllőfogásokon felbuzdulva kiszaladtunk a tarnára.
jánosunk sumacheri kanyarokkal tűzdelte amúgy sem élménymentes utunkat (mint oda- úgy vissza is). de szerencsére partot értünk. hála a pávnak!!!

nagyon mozgott a balin, de szinte lehetetlennek tűnt megfogni. mindennemű nálam lévő csali az előkén volt, a gyors, a szaggatott a folyamatos és mindenféle csalimozgatást kipróbáltam, de eredmény az kuka. a víz felrobbant, de kapás az zéró!

rácuppantam a jászra. a part mellett. szakadt partoldalban, vagy a sutára rohadt nád mellől bukkantak elő barátaink. sajnos túl közel nem engedtek magukhoz. a második itteni pecámra lassan eljutok odáig, hogy sikerül felfedeznem a jaszkót rejtő helyeket. nehezen, de sikerül kettőt zsákmányolnom.

 kapása hihetetlen! nem jön föl érte látványosan, mint soxor a zagyván. nem tolja a vizet, nem cuppod, nem bukik, csak leszippantja. azt veszed észre csak, hogy eltűnt a legyed. kemény sztori. nedvesre be sem mozdultak.

alkonyatkor megőrültek a balinok. szénné csesztettem őket, de egy kibebaszott kapást nem bírtam kicsikarni.

rámentem a süllőre. eti és lee elpályáztak a közúti hídhoz, mi jánosunkkal kínlódtunk tovább. az összes súlyozott sütyinek szánt legyem elvitték a krokodilok. szétbaszott az ideg.

egy jó dózsai sör reményében mi is megszálltuk a híd környékét. eti kicsettintett két juniort, majd lee is beleakadt egybe. jánosunk rendületlenül aprította a csukákat. fellőttem balinos báktéljeimet sörétólommal spékelve. bejött. voltak szép kapásaim, elment egy szép halam, majd megfogtam ezt a gyönyörűséget.

lassan rá kellene cuppanni a zagyeszos éjszakai süllőzésre komolyabban. van benne ráció, a pergettyűhorgészok elszólásai alapján. szeretném életem süllőjét megfogni a nyáron :)

befejezésképp bevágtunk egy helyi főzésű meglepően jóízű árpamalátakoktélt, és mindenki hazahúzott.

gdnt:mdfk

(k)anal

voltunk a kanálon. g elvitt l gájdold. mindkettő egy nagy gyerek.
imádom őket.
g egy komoly ember. jószívű. bár kurvára nem ismerem, de mikor beszélsz vele, olyan mintha 20 éve ismernétek egymást. de nem akarok belemenni hosszas boncolgatásokba az x-edik söröm után.
l egy vérbeli laza csóka, akivel mindent megbeszélhetünk, segít és önzetlen. tényleg és mindenben. a főpánk és fogsorgyártó...
na gondoljátok, ha két ilyen csókával megy pecázni az ember fia.

a víz, a kanal:
egy csatorna, ami egy baszott nagy tározóból vezeti el a szivárgó és egyéb vizet. (na kb ennyit tudok róla)

k felhív, van-e kedvem kiruccanni kanálozni. én elfogadom és hálás vagyok. korán indulunk. mani beijeszt. zárva a pálya közelgő verseny miatt. mi a kocsiban sokkban.
megérkezünk. l a főpunk hurkát rendel és gurulunk a vízez. a víz nyitva.

a kanizsai banda reggel már félig részeg, a hotelnél váltunk jegyet. piggy lemetélt újjaival szemlélteti hogy lehet legyet kötni, félig nyomorékan. röhögünk. nagyon. sztorizunk.
víz megközelít.
szép, tiszta és mély. kicsit mesterséges, de a pisztrángok ott vannak. látni őket.

volt benne sok. sajna "kicsit" megfogyatkozott. a nagy. kicsikkel tele. nehéz a látottat megfogni (nekem)

délelőtt szerencsétlenkedek. a polish woven nimph  bejön. de csak egy van súlyozott, és a horgom is tompa. sok a kapás. hal csak egy. kell a tungsten. mély a víz!

 egy bébi.

délután megszánnak. neon narancs fejű színű nimfát kapok. alázok. szétfogom magam.
nekem is van egy nagyfejű. bekötöm alulra súlynak. érdekes, a naggyal sok kicsit fogok, a kisebbekre jönnek a méretesebbek.sosem értettem a nimfázáshoz (mondjuk a szárazozáshoz sem), sőt nem is szerettem. kezdek ráérezni erre a témára. a part benőtt, az előke hosszú. három nimfa van fenn. sok a gubanc, nehéz dobni. kurvára. a rollok mennek. jó a benyus féle dt.

magányosan dobálok. jönnek a halak. 20 centinél nem fogok nagyobbat. de sokat. és rohadt jól küzdenek!!! van, hogy 3 dobásból hármat fogok. élvezem. jó pályák vannak, ígéretesek. várom a nagyot...

nem jön. egész nap nem találom.

az eddigi legjobb pinyófotóm.

első pecának nagyon jó volt. ráéreztem az ízére, és szépen fogtam délután. kényszerhelyzetben is ment a dobás és élveztem minden percét.
jó volt egy kis klírvóter peca. de vártam a nagyot. sajna nem jött. bár a klokotos műanyagnál sokkal jobban esett.

köszi srácok!



mdfk (jfk)

Jászok a tocsogóból

Aznap még éppen kint volt a Zagyva a medréből, így nekem még pont sikerült belenyúlni a
tutiba, bár sokat nem fogtam, azért nem panaszkodhatom a méreteket illetően.
Kezdem azzal, hogy a csukaívás utáni nagy tavaszi csukahorgász dömping kezdett
kicsúcsosodni, mikorra a vízállás az ilyenkor megszokott áradás helyett pont ellenkezőleg
apadni kezdett. Mivel egyre kevesebb csukafogásról esett hír és az utóbbi napokban én sem
fogtam bőven, ezért úgy döntöttem, hogy két halat fogok egyszerre célba venni. Az egyik a
hőn áhított nagy trófea a csuka személyében, és „B” tervként, a jász.
Kivittem magammal az örök barátomat az Elnetti Laci féle Strato Caster botomat 9’2” hosszú
5/6-os pálcámat. Egy SA GPX DT5F zsinórral mentem ami nem egy jellemző csukás bot, de
úgy voltam, hogy csukára gyenge jászra erős, de mégiscsak egy bot volt nálam.
Csukával kezdtem és annyira reméltem a fogást, hogy nem is nagyon akartam átszerelni.
Három vicek-vacak rávágás és ugyanennyi óra peca után akasztottam egy 35 cm-es bicskát
miután mégiscsak rávettem magam az átszerelésre, melynek további nyomós oka volt
az, hogy jászok fürdőzését vettem észre a 10-20 cm-es vízben. Ekkorra már kezdett is
leereszkedni a nap.
Most örültem a DT zsinórnak, mivel hosszú de pontos dobásokra volt szükség precíz
tálalással. Mondjuk a Gpx kicsit bólogatóssá tette a dobást, de a jászokat a kicsit odacsapódó
legyezőzsinór most nem zavarta.
Légynek szokásosan ízeltlábú bogárcsodámat tettem fel, és amint jó helyre ért úgy nem is
maradt el a várva várt tolóhullám, vagy öblös ráfordulós kapás. A szokásos gondolatnyi
szünet után pedig finom bevágás.
A halakat kétféleképpen fogtam. Az első a látott halra dobálás, amikor a pancsoló jász
közelébe pottyantom a legyet. Ilyenkor, vagy nagyon rövid időn belül felveszi a csalit a hal,
vagy kis noszogatásra, óvatos bevontatással vehető kapásra a jász.
A másik megoldás, amikor csak érzem hogy hol lehet a csapat, ilyenkor hosszan vezetett
finoman kitartott nedves legyezéssel söprögetem végig a pályát. A kapás ilyenkor erőteljes
rávágás formájában jelentkezik.
Sajnos most a víz már nem jó, de remélem a nyári vízállással, vagy egy esetleges árhullámmal
ismét lesz jó legyezhető pálya a Zagyván.

Lee